savadisla-orizontal-maghiara
Magyarléta

Magyarléta Tordaszentlászló község legdélebbi, legmagasabban fekvő települése. A községnek a vízválasztón túli falvai közé tartozik Hesdáttal és Románlétával együtt. Története szorosan összekapcsolódik a közelében épült hatalmi központ, a Léta vára történetével.

A vár első írásos említése 1324-ből való, de a várban végzett ásatások során Árpád-kori pénzek is előkerültek. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a vár jóval korábban épült. Az Árpád-ház kihalása után az Erdélyben egyeduralomra törő Kán László tulajdonába került, Károly Róbert serege szerezte vissza királyi tulajdonba. A vár az erdélyi vajda alá tartozott, várnagyai általában Torda vagy Kolozs vármegye alispáni feladatait is ellátták. 
1441-ben a várat Jagello Ulászló király Herepei Márknak adta, majd 1524 előtt a Balassa főnemesi család tulajdonába került. A nagyúri família Léta várában – akárcsak más váraikban – hamis pénzt veretett. A Mohácsi csata (1526) után a Balassák Habsburg Ferdinánd oldalára álltak, ezért az erdélyi fejedelmek ellenségeivé váltak. Báthori István serege 1562-ben szállta meg a várat miután védői – a szabad elvonulás biztosítása fejében – feladták az erődítményt. A korabeli feljegyzések szerint az őrség puskaport rejtett el a várban, mely az erdélyi sereg bevonulásakor felrobbant, és nagy pusztítást okozott. 
A fejedelmi kézbe került várat rövidesen helyreállították, és Báthori Zsigmond fejedelem kiskorúsága idején Erdély kormányzója Géczi János tulajdonába került. Az erődítmény azonban katonai szempontból eljelentéktelenedett, később a Habsburg katonaság vélhetően felrobbantotta. 
Magyarléta első említései tulajdonképpen a vár említései. 1324-ben Castrum Leta, 1405-ben Castrum Letawar szerepel az iratokban. A település plébániatemplomát 1334-ben említik először, 1450-ben a település Szent Kereszt plébániája (Ecclesia S. Crucis de Letha) szerepel a pápai iratokban. A falut 1648-ban említik először Magyar Létaként, a név – más helyesírással – máig megmaradt. 
Román nyelven a 19. században Leta vagy Lita Ungurească, majd a 20. században Litenii de Sus, 1960-tól Liteni néven szerepel az iratokban. 
A 18. században Kolozs, a 19. században Torda, majd Torda-Aranyos vármegyéhez tartozik. 
Magyarléta néprajzilag Magyarfenessel és Tordaszentlászlóval együtt Kalotaszeg peremterülete az Aranyosvidék felé.
Magyarlétának 1977-ben 602 (596 magyar, 6 román), 1992-ben 522 (509 magyar, 13 román) 2002-ben 454 (438 magyar, 16 román) 2011-ben 410 (384 magyar, 21 román) 2021-ben 358 (298 magyar, 42 román) lakosa volt. Lakosai közül 2021-ben 258-an vallották magukat reformátusnak vagy unitáriusnak, 39-en ortodoxnak, 30-an Jehova tanújának, négyen római katolikusnak. 
A település református templomát 1851-ben építették, 2019-ben újították fel. 
Magyarlétán magyar tannyelvű óvoda és elemi iskola működik. A településen folyamatban van az ivóvíz és a szennyvízhálózat kiépítése, utcái mintegy 80 százaléka aszfalttal borított. 
A lakosok száma
0
Első írásos említése
0
Kapcsolat