savadisla-orizontal-maghiara

Tordaszentlászló község

Tordaszentlászló község

Tordaszentlászló község

 A Gyalui-havasok és az Öreghavas lábánál, három néprajzi egység: Kalotaszeg, Aranyosvidék és Mócvidék találkozásánál fekszik Tordaszentlászló község. A közigazgatási egység nyolc falut (Tordaszentlászló, Magyarfenes, Kisfenes, Románléta, Magyarléta, Hesdát, Sztolna, Járarákos) foglal magába. A község a hegyekből lefolyó Fenes, és Hezsdát és a Jára patakok vízgyűjtőjében terül el, a Jára és a Hezsdát patak az Aranyosba, a Fenes patak a Kisszamosba ömlik. A község települései a tenegerszint fölötti 450-500 méter közötti magasságon fekszenek, összterületük 110 négyzetkilométer.

A községet átszeli a Magyarlónát Borrévvel összekötő 107M, a Hidegszamost Sztolnával és Magyarfenest Járarákossal összekötő 103V, és a Kisfenest Plophavassal összekötő 107J megyei út, valamint az A3-as észak-erdélyi autópálya. Csomópont azonban – mely lehetővé tenné az autópályára való felhajtást – nem épült a község területén.
A községközpont a nevét első templomának védőszentjéről Szent Lászlóról (1040-1095) kapta, aki 1077 és 1095 között volt Magyarország királya. A lovagkirályt 1192-ben avatta szentté a római katolikus egyház. A település első írásos említése 1285-ből való, amikor egy örökösödési iratban szerepel S. Ladislai néven.
A község falvainak egy részét (Kisfenes, Románléta, Hesdát, Sztolna, Járarákos) zömében román nemzetiségűek, másik részét pedig (Tordaszentlászló, Magyarfenes, Magyarléta) zömében magyarok lakják. 
A községnek a 2022-es népszámlálás idején 4196 lakosa volt, 2065-en magyarnak, 1803-an románnak, 82-en romának vallották magukat. A községben a református a leggyakoribb vallás. A népszámláláson 1749 református, 1638 ortodox, 180 római katolikus, 90 pünkösdista, 52 Jehova tanúja, 39 görög-katolikus, 26 baptista, 22 unitárius vallású személyt vettek számba. 
A község lakossága az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent. 1977-ben még 6221, 1992-ben már csak 4777, 2002-ben 4497, 2011-ben 4392 volt. A román és a magyar lakosság aránya az 1977-es 50,2 – 49,4 százalék és a 2011-es 45,3 – 52,7 százalék között ingadozott. A község lakásállománya 2017-ben 2211 volt, a lakások közel 70 százaléka volt vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátva.
A községben Tordaszentlászlón magyar tannyelvű, Kisfenesen román tannyelvű középiskola, Hesdáton és Sztolnán román tannyelvű, Magyarfenesen magyar tannyelvű elemi iskola működik. 
A község 2016-ban csatlakozott Kolozsvár metropoliszövezetéhez, 2024 márciusától a Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP) autóbuszai kijárnak a községközpontba. Lakosságának jelentős hányada Kolozsvárra ingázik munkába. A helyben maradottak közül sokan állattenyésztéssel, mezőgazdasággal foglalkoznak, de sokak számára az építőipar, az asztalosság, a turizmus, valamint a szolgáltatási szektor biztosít megélhetést. 
A község legnagyobb befektetője és munkáltatója a magyarfenesi központtal működő Mendola Investment Group cégcsoport, melyhez a használt ruha újrahasznosításával és nagybani kereskedésével foglalkozó Roseco kft., a használt ruha kiskereskedésével foglalkozó Lamajole üzletlánc, a lakberendezési cikkekkel kereskedő Nobila Casa üzletlánc, a lakástextilek Deco Center üzletlánca, valamint a magyarfenesi telephelyen dolgozók étkeztetésére létrehozott Green Table, és az állattenyésztéssel, tejfeldolgozással és tejtermékek árusításával foglalkozó Székely T. PFA tartozik. A cégcsoport magyarfenesi telephelyén mintegy 300-an, kirendeltségein pedig további 250-en dolgoznak. 
Nemcsak nevében, hanem hagyományaiban, mondáiban is kötődik a vidék Szent László királyhoz. A dombvidéken nagy mennyiségben találhatók a hajdani tengerfenékből megmaradt megkövesedett kagylók, a nummulitesek. A helyiek által kőpénznek vagy Szent László pénzének nevezett kövek – a monda szerint – megkövesedett igazi pénzek. A lovagkirály üldözőbe vette az országába betört kunokat, akik úgy próbáltak egérutat nyerni, hogy eldobálták a rabolt pénzt. Azt remélték, hogy üldözőik megállnak összegyűjteni a kincset. Szent László király imája nyomán azonban a pénzek kővé váltak, így az üldözés folytatódott, és sikerrel járt. A monda másik változata szerint épp Szent Lászlónak kellett menekülnie a kunok elöl. Ő dobálta el a pénzt, hogy üldözői megálljanak összegyűjteni. Amikorra azonban összeszedték az érmeket, azok kővé változtak. 
  Tordaszentlászlót vonzó turisztikai célponttá tehetik a község természeti adottságai, védett területei, értékes műemlékei. 
Lakosai száma
0
Területe
0 km²
Első írásos említése
0