savadisla-orizontal-maghiara
Magyarfenes

Magyarfenes Tordaszentlászló község második legnépesebb falva. A mellette elhaladó autópálya építését megelőző régészeti feltárás szerint már a késő bronzkorban (i. e. 1000-1200 körül) is lakott volt a hely, és a népvándorlás idején, a 6. századtól gepidák is lakták a vidéket. Itt találták Erdély egyik legnagyobb gepida temetőjét.

Nevét a településen átfolyó Fenes patakról kapta. A „fenes“ szót a nyelvészek a fen igéből származtatják; olyan vizet jelent, amelyben fenésre, élezésre alkalmas kő található. 
Első írásos említése 1263-ból való, amikor Fenesként, majd 1332-től Olafenes, Olaufenes, Valahfenes, néven említik a pápai dokumentumok. Az oláh (valah, román) népnévvel a Fenes patak mentén fekvő más településektől, Szászfenestől és Kisfenestől különböztették meg. A 19. század közepétől Ófenesre 1889-től Magyarfenesre módosul a település neve. A falu román megnevezése 1733-tól jelenik meg iratokban Vlaha, Blaha, Blahu formában, majd a 20. század elején Feneșul Unguresc néven is. 
Néprajzilag Magyarlétával és Tordaszentlászlóval együtt Kalotaszeg peremterülete az Aranyosvidék felé.
Magyarfenes a pápai tizedjegyzékekben az Árpád-korban jelenik meg, római katolikus temploma 1285-ben már állt. A templom 14. századból származó töredékesen fennmaradt falfestményeit a szakemberek annak a kolozsvári Miklósnak tulajdonítják, akinek fiai, Márton és György, a sárkányölő Szent György szobrát készítették. 
A falu a 13.-14. században az erdélyi püspökség, a kalotai főesperesség része, a 18-19. századi összeírásokban felső Kolozs vármegyében tartják nyilván. 1940-ig Magyarlónával és Sztolnával alkotott községet Magyarlóna központtal, de a Második Bécsi Döntés a Sztolna-patak vonalán Magyarlóna és Magyarfenes között húzta meg az államhatárt Észak-Erdély és Dél-Erdély, Magyarország és Románia között, Magyarfenes Dél-Erdélyben maradt, így Tordaszentlászló községhez csatolták.
A falu a 16. század második felében a Kamuthy család birtokába jutott. A birtokot és a hozzá tartozó uradalmat a 17-18. században többször is leányágon örökölték, így Mikola, Csáky és Haller tulajdonban is volt, míg a Branyicskai Jósika bárók tulajdonába került. A 17.-18. században épült magyarfenesi kastélyban nevelkedett Jósika Miklós (1794-1865), a magyar romantikus regény megteremtője. A Jósika bárók 1936-ban a falu népének eladták a kastélyt, az épületegyüttest a helyiek lebontották, és építőanyagként hasznosították. 
A falu református temploma 1820-21-ben épült. 
Magyarfenesnek 1930-ban 1348 (1343 magyar, 5 román), 1977-ben 1254 (1237 magyar, 17 román), 1992-ben 913 (909 magyar, 4 román), 2011-ben pedig 971 (898 magyar, 50 román) 2021-ben 987 (856 magyar, 113 román) lakosa volt. A 2021-es népszámláláson a 703-an vallották magukat reformátusnak vagy unitáriusnak, 116-an római katolikusnak, 84-en ortodoxnak, 11-en görög-katolikusnak, négyen-négyen baptistának, illetve pünkösdistának, nyolcan Jehova tanújának. 
Magyarfenesen 1876-ban dalárda alakult, 1924-ben amatőr színjátszó csoport működött. Mindkét csoport jelenleg is aktív. Az 1947-ben alakult magyarfenesi futballcsapat 2006-tól Haladás néven a Kolozs megyei bajnokságban játszik. 1998 óta Magyarfenes az egyik helyszíne a Szent István-napi Néptánctalálkozónak. Utcáján évről-évre felvonulnak az Európa számos országából érkező néptáncegyüttesek, amelyek a kultúrotthon előtt kialakított szabadtéri színpadon mutatják be előadásaikat. A falu peremén Bartha Ernő szobrászművész szoborparkot hozott létre monumentális méretű szénaszobraiból, mely évente többször is kulturális események helyszíne. A falu egyetlen gólyafészkének eseményeit élő közvetítésben lehet követni a Clujbird.ro oldalon. 
Magyarfenesen magyar tannyelvű óvoda és elemi iskola működik. A falu kinőtte a régi kultúrotthonát, ezért újat épített magának. A település rá van csatolva az országos gázhálózatra, mintegy 90 százalékában kiépítették az ivóvíz és a szennyvízhálózatot, utcái mintegy 80 százaléka aszfalttal borított. 
A faluban született Balázs Péter festőművész (1919-2003).
Lakosok száma
0
Első írásos említés
0
Kapcsolat