savadisla-orizontal-maghiara

Tordaszentlászló

Tordaszentlászló

Tordaszentlászló, az azonos nevű község központja, a község legnagyobb falva. Nevét első templomának védőszentjéről Szent Lászlóról (1040-1095) kapta, aki 1077 és 1095 között volt Magyarország királya. A lovagkirályt 1192-ben avatta szentté a római katolikus egyház. A monda szerint Szent László király a kunok fogságából kiszabadított magyar foglyokat telepített itt le.

A település a Maros – Aranyos – Kis-Szamos völgyeit összekötő egykori római út mentén fekszik. Első írásos említése 1285-ből való, amikor egy örökösödési iratban szerepel S. Ladislai néven. Az iratból azonban az is kiderül, hogy Imre király uralkodása idején (1196-1204) már állt a falu temploma. A 14. század első felében a pápai tizedjegyzékben a települést villa de Sancto Ladislaoként, a 15.-16. században Zenthlazloként említik, majd a 18.-19. században Szent Lászlóként jelenik meg az iratokban. A település időnként Kolozs vármegye, máskor Torda vármegye része volt. A 19. század végén kapta a Torda- előnevet, és vált a mai Tordaszentlászlóvá. Románul a 19. században Sân-Laslăunak, Săvăghislának is nevezik, majd a 20. században a Săvădisla név véglegesül. A román név vélhetően Szent László nevének a szláv változatából (Svet Vladislav) alakult ki.
A falu és határa évszázadokon át a Léta királyi vár birtokrésze volt. Lakói a Tordán kitermelt só fuvarosai, szállítási útvonalának őrei, valamint Léta várának katonái, mesteremberei, solymárai, vadászai voltak. Árpád-kori római katolikus temploma a Bence patak melletti dombon épült. Ezt 1488-ban megnagyobbították, majd 1888-ban lebontották. A falu népe a 16. században áttért a protestáns hitre. A falu mai református temploma a régi templom köveinek felhasználásával épült új helyszínen, 1889-ben szentelték fel.
A település Léta vára uradalmához tartozott. A várat és vele együtt Tordaszentlászlót a 15. században Hunyadi János mostoha húga, Pongrácz Jánosné Csolnokosi Klára, majd Mátyás király törvénytelen fia, Corvin János birtokolták. Az erdélyi fejedelemség idején (1541-1690) a település a Géczi, majd a Kamuty és Jósika családok birtoka. A 19-20. században a Jósika bárók leányági leszármazottai, a Csáky, a Mikes, a Széchen család tagjai birtokolják a falut, a környező erdők pedig Andrássy-tulajdonban álltak. A falu utolsó földesura gróf Széchen Miklós, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó párizsi követe volt. Ő telepített a 19. században dendrológia parkot a faluba, és építtette a kastélyt, melyet az 1921-25-ös földreform után a román államnak adott el. Az épületben 1931-től tüdőszanatórium működik. 
Tordaszentlászlót 1871-ben csaknem teljesen elpusztította egy tűzvész. Házai többsége a tűzvész után épült. 
A faluban 1606-ban már református iskola működött, 1888-tól dalárda, 1898-tól színtársulat, olvasóegylet és könyvtár, 1934-től tűzoltó-egyesület és fúvószenekar, 1967-től falumúzeum, 1996-tól kalotaszegi tájmúzeum működik. Tordaszentlászló az erdélyi kórusmozgalom egyik központja, a településen 1990 óta évről-évre megtartják a Szent László napi Kórustalálkozót. 
Néprajzilag Magyarlétával és Magyarfenessel együtt Kalotaszeg peremterülete az Aranyosvidék felé.
A népszámlálások Tordaszentlászlót rendre magyar és református többségű településként jegyzik. 1930-ban 1610 (1558 magyar, 44 román) 1977-ben 1345 (1236 magyar, 105 román), 1992-ben 1090 (1046 magyar, 31 román, 19 roma), 2002-ben 1025 (966 magyar, 46 román, 13 roma), 2011-ben 1071 ( 956 magyar, 82 román, 20 roma), 2021-ben 1055 (867 magyar, 119 román, 18 roma) lakosa volt. Lakosai közül 2021-ben 787-en vallották magukat reformátusnak vagy unitáriusnak, 97-en ortodoxnak, 44-en római katolikusnak, 19-en görögkatolikusnak, kilencen Jehova tanújának, négyen baptistának. 
Tordaszentlászlón magyar tannyelvű óvoda, általános iskola, és könyvtár működik. A település rá van csatlakoztatva az országos földgázhálózatra, és mintegy 90 százalékában ki van építve az ivóvízhálózat és a kanalizálás, útjai mintegy 80 százaléka aszfaltburkolattal rendelkezik. 
A település szülötte: Györkös Ferenc író (1878-1946), Palocsay Zsigmond költő (1935-1994) Györkös Mányi Albert festőművész (1922-1993). 
Lakosok száma
0
Első írásos említés
0
Kapcsolat