savadisla-orizontal-maghiara
Léta vára
A község egyik leglátogatottabb műemléke a romokban álló Léta vára, vagy Géczi-vár. A vár Magyarlétáról 2,9 kilométeres, 44 perces könnyű terepen, a Jára völgyéből Moara de Pădure településről, 1,3 kilométeres, 22 perces meredek kapaszkodón közelíthető meg. A Magyarléta felőli megközelítés érdekessége, hogy a látogató egy magaslatról pillanthatja meg az alacsonyabban fekvő, de egy kimagasló sziklára épített vár romjait. A romok nincsenek bekerítve, bármikor szabadon látogathatók. 
A vár első írásos említése 1324-ből való, de a várban végzett ásatások során Árpád-kori pénzek is előkerültek. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a vár jóval korábban épült. Az Árpád-ház kihalása után az Erdélyben egyeduralomra törő Kán László tulajdonába került, Károly Róbert serege szerezte vissza királyi tulajdonba. A vár az erdélyi vajda alá tartozott, várnagyai általában Torda vagy Kolozs vármegye alispáni feladatait is ellátták. 
1441-ben a várat Jagello Ulászló király Herepei Márknak adta, majd 1524 előtt a Balassa főnemesi család tulajdonába került. A nagyúri família Léta várában – akárcsak más váraikban – hamis pénzt veretett. A Mohácsi csata (1526) után a Balassák Habsburg Ferdinánd oldalára álltak, ezért az erdélyi fejedelmek ellenségeivé váltak. Báthori István serege 1562-ben szállta meg a várat miután védői – a szabad elvonulás biztosítása fejében – feladták az erődítményt. A korabeli feljegyzések szerint az őrség puskaport rejtett el a várban, mely az erdélyi sereg bevonulásakor felrobbant, és nagy pusztítást okozott. 
A fejedelmi kézbe került várat rövidesen helyreállították, és Báthori Zsigmond fejedelem kiskorúsága idején Erdély kormányzója Géczi János tulajdonába került. Az erődítmény azonban katonai szempontból eljelentéktelenedett, később a Habsburg katonaság vélhetően felrobbantotta. A várat később nem próbálták helyreállítani. 
Kapcsolat