savadisla-orizontal-maghiara
Rákos

Rákos Tordaszentlászló község legkisebb falva, kevesebb mint százan lakják. A Fenes patakba Magyarfenesen ömlő Rákos patak völgyében helyezkedik el. Nevét a patakról kapta, melyben egykor rákok éltek. A település mellett halad el az észak-erdélyi A3-as autópálya, de nem épült csomópont, amely lehetővé tenné a fel- vagy lekanyarodást.

A település első írásos említése 1456-ból való, amikor Rakos-ként szerepel egy iratban. A 18-19. században Oláh Rákos, Oláh-Rákos, Oláhrákos néven jelenik meg, 1913-ban a Járarákos nevet kapta nehezen megmagyarázható módon, hiszen a Jára patak völgyétől távol esik. Román nyelven a 19. században Rakișu, majd a 20 század elején Rachişu Romînesc, majd 1921-ben Răchişul Român, majd 1925-től Vălişoara néven szerepel az iratokban. 
A környék településeivel együtt Rákos is a középkorban Léta vára uradalmához tartozott. Lakói a várhoz tartozó földek megművelésével, állattenyésztéssel foglalkoztak. 
A vár a középkorban a magyar királyok tulajdonában volt, és az erdélyi vajda alá tartozott, várnagyai általában Torda vagy Kolozs vármegye alispáni feladatait is ellátták. Az erdélyi fejedelemség idején Báthori Zsigmond fejedelem kiskorúsága idején (1586-1588) Erdély kormányzója Géczi János tulajdonába került, és hadászati szerepét fokozatosan elveszítette. 
A település jelenlegi ortodox temploma fából épült 1907-ben, Mihály és Gábor arkangyaloknak szentelték fel. Toronysapkája, az 1938-ban lebontott és építőanyagként értékesített magyarfenesi Jósika-kastély egyik tornyát díszítette korábban. 
Az 1977-es népszámláláskor Rákosnak 237 román, 1992-ben 135 (133 román), 2002-ben 112 (110 román), 2011-ben 89 (84 román, 4 magyar) 2021-ben pedig 65 (52 román és 6 magyar) lakosa volt. Lakosai közül 2021-ben 44-en vallották magukat ortodoxnak, hatan görögkatolikusnak, hárman pedig reformátusnak. 
Rákoson az utcák mintegy 80 százaléka le van aszfaltozva. 
A lakosok száma
0
Első írásos említése
0
Kapcsolat